Bányász Emlékház
Frissítve: 2017. augusztus 21 09:53:38 |
  |
|
Bányász Emlékház
A látogatáshoz elõzetes bejelentkezés szükséges!
Érdeklõdni: 33/431-299 vagy varosmarketing@dorog.hu
Kérjük, az alábbi kérdőív kitöltésével segítse munkánkat!
https://www.surveymonkey.com/r/Banyasz_Emlekhaz_Dorog
Dorog és a bányászat
Dorogon, a több mint 200 éves múltra visszatekintõ
szénmedence központjában évtizedekkel ezelõtt elhatározták, hogy a bányászat
helyi emlékeinek bemutatására tájházat alapítanak a helyi gyûjtõk, volt
mérnökök, bányászok. A bányász kolónia, a régi lakónegyed szanálásával 1983-ban
válhatott valóra a terv. Az új lakótelep építésekor lebontották a régi bányász
házakat, egyet a telep szélén meghagytak. Abban alakították ki az emlékházat,
amelyet a 33. Bányásznapon avattak fel.
Érdekességek a Dorogi
Szénmedence életébõl
A Dorogi Szénmedencében 1781-ben indult meg a bányászkodás,
nyugatról érkezett munkásokkal.
Dorog rengeteget köszönhet a bányászatnak. A néhány száz
lelket számláló településbõl az évtizedek alatt néhány ezerre bõvült a lakosság
száma. Óriási személyiségek munkálkodtak itt. Számos mûszaki találmány vitte
Dorog hírét, sok közülük a világ számos országában használatos gép a mai napig.
Dorog településképét szintén a bányászat rajzolta meg.
Középületek sora épült meg a 20. század elsõ harmadától kezdve. Ezek a
mûvelõdési ház, a sportpálya a déli kapuval, a bányakórház, a nagyiroda (ma
Intézmények Háza), a Szent Borbála bányásztemplom, a polgármesteri hivatal, a
bányakaszinó, amelyben ma a Gáthy Zoltán Városi Könyvtár és Helytörténeti
Múzeum kapott helyet.
A városvezetésnek köszönhetõ, hogy az elmúlt években Dorogon
megújult és új funkciókat kaptak a régi épületek.
Európában is
egyedülálló kezdeményezések
Dr. Chorin Ferenc, a Salgó Rt. elnöke, 1932-ben Schmidt
Sándor bányaigazgató javaslatára elhatározta, hogy a legalább 30 éves szolgálat
után nyugdíjba vonuló bányászoknak kertes családi házat (lakás esetén 5000 pengõt)
ad a társaság jutalmul. Ez a szociális
intézkedés nem csak Magyarországon, de Európában is egyedülálló gesztusnak
számított a bányászok elismeréseinek sorában.
Az Esztergomi út mellett még látható néhány bányászház,
amelyeken látható a süttõi mészkõbõl készített embléma, amely errõl a
gesztusról tudósít.
A jelenleg Bányász Emlékházként mûködõ családi ház jól
demonstrálja, milyen elrendezésû lakásokban éltek a jutalmazott bányászok. A
ház négy lakása, apró elõterasszal, konyhával és egy vagy két szobával
rendelkezett. A lakótelep, a kolónia
kialakulása elõtt sok bányászcsalád földbe vájt odúkban, egészségtelen
körülmények között élt itt Dorogon és a környezõ bányásztelepüléseken. De ez
nem itteni sajátosság, hiszen a legtöbb bánya nyitásánál, a rendszerek
kialakulása elõtt ez így mûködött. Ráadásul ebben az idõben napi 12 órát
dolgoztak a föld mélyén, ahonnan a nedves, nyirkos odúkba „hazatérve" sem
pihenhettek biztonságos, egészséges körülmények között.
A Bányász Emlékházban az emlékeket a jelenleg három lakás
összenyitásaként kapott terekben helyezték el, rendszerezték a Soproni
Bányászati Múzeum és a megyei levéltár szakembereinek segítségével. A helyi
gyûjtõk, a Dorogi Szénmedencében dolgozó bányászok, mérnökök felajánlásaiból
állt össze a gyûjtemény, amelynek fejlesztését tervezzük városunkban.
Az épület kertjében a dorogi világtalálmányok (pl. F1
vágathajtó) kaptak helyet. A gépeket, vájathajtókat sok országban még ma is
használják a bányákban. Az épületben tablókon, tárlókban térbeli talapzatokon kerültek
elhelyezésre az emlékanyagok, õsnyomtatványok, térképek, a bányászkodást
engedélyezõ régi iratok. A fotókon a bányászéletbe pillanthatunk be. Bányász
szerszámokat, kisgépeket, díszegyenruhákat láthatunk a termekben, majd a Dorogi
Szénmedencére sajnos oly jellemzõ vízbetöréseknél használt mentõeszközöket
nézhetjük meg.
|