Bányász Emlékház

A látogatáshoz elõzetes bejelentkezés szükséges!

Érdeklõdni: 33/431-299 vagy varosmarketing@dorog.hu

Kérjük, az alábbi kérdőív kitöltésével segítse munkánkat!

https://www.surveymonkey.com/r/Banyasz_Emlekhaz_Dorog

Dorog és a bányászat

Dorogon, a több mint 200 éves múltra visszatekintõ szénmedence központjában évtizedekkel ezelõtt elhatározták, hogy a bányászat helyi emlékeinek bemutatására tájházat alapítanak a helyi gyûjtõk, volt mérnökök, bányászok. A bányász kolónia, a régi lakónegyed szanálásával 1983-ban válhatott valóra a terv. Az új lakótelep építésekor lebontották a régi bányász házakat, egyet a telep szélén meghagytak. Abban alakították ki az emlékházat, amelyet a 33. Bányásznapon avattak fel.

Érdekességek a Dorogi Szénmedence életébõl

A Dorogi Szénmedencében 1781-ben indult meg a bányászkodás, nyugatról érkezett munkásokkal.

Dorog rengeteget köszönhet a bányászatnak. A néhány száz lelket számláló településbõl az évtizedek alatt néhány ezerre bõvült a lakosság száma. Óriási személyiségek munkálkodtak itt. Számos mûszaki találmány vitte Dorog hírét, sok közülük a világ számos országában használatos gép a mai napig.

Dorog településképét szintén a bányászat rajzolta meg. Középületek sora épült meg a 20. század elsõ harmadától kezdve. Ezek a mûvelõdési ház, a sportpálya a déli kapuval, a bányakórház, a nagyiroda (ma Intézmények Háza), a Szent Borbála bányásztemplom, a polgármesteri hivatal, a bányakaszinó, amelyben ma a Gáthy Zoltán Városi Könyvtár és Helytörténeti Múzeum kapott helyet.

A városvezetésnek köszönhetõ, hogy az elmúlt években Dorogon megújult és új funkciókat kaptak a régi épületek.

Európában is egyedülálló kezdeményezések

Dr. Chorin Ferenc, a Salgó Rt. elnöke, 1932-ben Schmidt Sándor bányaigazgató javaslatára elhatározta, hogy a legalább 30 éves szolgálat után nyugdíjba vonuló bányászoknak kertes családi házat (lakás esetén 5000 pengõt) ad a társaság jutalmul.  Ez a szociális intézkedés nem csak Magyarországon, de Európában is egyedülálló gesztusnak számított a bányászok elismeréseinek sorában.

Az Esztergomi út mellett még látható néhány bányászház, amelyeken látható a süttõi mészkõbõl készített embléma, amely errõl a gesztusról tudósít.

A jelenleg Bányász Emlékházként mûködõ családi ház jól demonstrálja, milyen elrendezésû lakásokban éltek a jutalmazott bányászok. A ház négy lakása, apró elõterasszal, konyhával és egy vagy két szobával rendelkezett.  A lakótelep, a kolónia kialakulása elõtt sok bányászcsalád földbe vájt odúkban, egészségtelen körülmények között élt itt Dorogon és a környezõ bányásztelepüléseken. De ez nem itteni sajátosság, hiszen a legtöbb bánya nyitásánál, a rendszerek kialakulása elõtt ez így mûködött. Ráadásul ebben az idõben napi 12 órát dolgoztak a föld mélyén, ahonnan a nedves, nyirkos odúkba „hazatérve" sem pihenhettek biztonságos, egészséges körülmények között.

A Bányász Emlékházban az emlékeket a jelenleg három lakás összenyitásaként kapott terekben helyezték el, rendszerezték a Soproni Bányászati Múzeum és a megyei levéltár szakembereinek segítségével. A helyi gyûjtõk, a Dorogi Szénmedencében dolgozó bányászok, mérnökök felajánlásaiból állt össze a gyûjtemény, amelynek fejlesztését tervezzük városunkban.

Az épület kertjében a dorogi világtalálmányok (pl. F1 vágathajtó) kaptak helyet. A gépeket, vájathajtókat sok országban még ma is használják a bányákban. Az épületben tablókon, tárlókban térbeli talapzatokon kerültek elhelyezésre az emlékanyagok, õsnyomtatványok, térképek, a bányászkodást engedélyezõ régi iratok. A fotókon a bányászéletbe pillanthatunk be. Bányász szerszámokat, kisgépeket, díszegyenruhákat láthatunk a termekben, majd a Dorogi Szénmedencére sajnos oly jellemzõ vízbetöréseknél használt mentõeszközöket nézhetjük meg. 

Oldal tetejére ugrás