Történelmi háttér és előzmények
Dorog és környéke a csiszolatlan kőkorszak óta "lakott" terület. Megtalálhatók itt a kelták, majd a rómaiak életnyomai. Életükről, kultúrájukról számos régészeti lelet tanúskodik. A rómaiak után a hunok, avarok, frankok vették át a hatalmat, ezt követően a szláv és germán törzsek birtokolták a környéket. A honfoglalást követően a magyarság helyzetének megszilárdulása, az államélet megindulása idején kialakuló közigazgatás írásos emlékei között már 1181-ben találkozunk Dorog nevével.
A török hódoltság alatt Dorog elpusztult, 1542-1649 között lakatlan hely. A következő időszakban három hullámban német telepesek érkeztek, akikhez később visszatérő magyar lakosság is csatlakozott. Az 1712-1713-ban érkezett német családok letelepültek. Az esztergomi káptalan az elnéptelenedett terület benépesítéséhez kedvező feltételeket teremtett, letelepítette itt a német parasztokat, akik sok szenvedésen mentek keresztül a rossz körülmények és sanyargatások miatt.

Azonban térjünk vissza háborús évekhez. Az 1941-es népszámláláskor Dorognak összesen 8182 lakosa volt, melyek közül több mint 22 %-a német anyanyelvűnek vallotta magát. 1944 és 1947 között néhány száz német származású lakos elmenekült, vagy kitelepítésre került.
Hosszú évtizedeken keresztül kérdeztük önmagunktól, érdemes-e a dorogi maradék németséget ismét "életre" kelteni.
Ezt követően értük el az 1998-as választás évét, amikor Dorogon is megteremtődött az első német kisebbségi önkormányzat megválasztásának a lehetősége.

Íme az eredmények:
- a kisebbségekre leadott 7205 szavazatból
a német kisebbség 6008 (83,04 %) szavazatot kapott.
A német kisebbségi önkormányzat 1998. november 17-én megalakult.

II. NÉMET NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT PROGRAMJA ÉS CÉLJA:
Az 1993. évi LXXVII. törvénnyel az 1693-1696 óta Dorogon letelepedett németek is lehetőséget kaptak a kisebbségi önkormányzat létrehozására. A három évszázados együttélés az itt élő magyarsággal, szlovákokkal olyan településfejlesztési, társadalmi és kulturális együttműködéseket alakított ki, melyek a város arculatára még ma is döntő hatással vannak.
Ezek a folyamatok a II. világháborút követően megszakadtak, majd 10 évvel ezelőtt, a wendlingeni kapcsolatfelvétellel indult el az erős önazonosság tudatra alapozott kezdeményezés, a maradvány német kisebbség anyanyelvének, kultúrájának, hagyományainak megújult erővel való ápolására, megőrzésére.

E cél érdekében kezdeményeztük: