Zsére - Szlovákia

Zsére - Szlovákia

Testvértelepülésünk: Zsére

2008-tól Dorog testvértelepülése

Nyitrától 10 km-re, északkeletre található. A község a Zobor és a Gímes hegyvonulatait elválasztó Zsérei-szorostól keletre, 250 m tengerszint feletti magasságban fekszik.

Szlovákiai falu a Zoboralján, Nyitra város tőszomszédságában. Lakosságának többsége magyar ajkú. Múltja kilencszáz éves, őseik valószínűleg a határőrizetet végző székelyek között keresendők. A hegyvidéki település lakossága csak kisebb részben él mezőgazdasági munkából, többségét a kőbánya és mészüzem vagy a környék ipara foglalkoztatja. Folklorisztikus hagyományaik világhírűek: Kodály Zoltán a századelőn többször is járt gyűjtőútja során Zsérén, közel száz népdal közül híres itteni gyűjtése az "A jó lovas katonának" és a "Kicsiny a hordócska" kezdetű. Napjainkban felnőtt és gyermek hagyományőrző csoportok, kórusok mentik a múlt kultúráját a településen. 1993-ban az első dorogi Megbékélés Napján vettek részt először a zsérei képviselők dorogi eseményen. Elsőként csatlakoztak a Dorogi nyilatkozathoz, 1994-ben pedig elkészítették dorogi támogatással a maguk Megbékélési emlékművét, mely a zoboraljai ünnepségek rendszeres központjává vált. A két település kölcsönösen részt vesz egymás hasonló szellemiségű ünnepségén, emellett oktatási, kulturális, sport és egyházi kapcsolatok épültek ki az elmúlt évek során. 1997-től a zsérei és a dorogi Zrínyi iskola rendszeres közös táborozáson vesz részt Pilismaróton. 1998 szeptemberében Zsérén írta alá Gál László és dr. Tittmann János polgármester a testvér-települési kapcsolat dokumentumát.


2008-ban Zsebi József és dr. Tittmann János erősítette meg a kapcsolatot Zsérén. A dorogi küldöttség jelenlétében ez alkalomból avatták fel Zsére új, Szent Miklóst ábrázoló címerét és zászlaját, melyeket Zsebi József mutatott be. a. Elmondta, hogy azért a neves püspökre esett a választás, mert a 895 éves, első írásos zsérei emléken - ami egy pecsét - Szent Miklós látható.

 

 

www.zirany.eu

http://www.zirany.eu/europe-for-citizens.php

A települést 1113-ban "Sire" alakban említik először. 1349-ben "Syra" néven említik. A zoborhegyi apátság tulajdonában állt, majd 1496-tól a zobordarázsi uradalom része. 1549-ben 9 portája adózott. A 16. században 16 mészégető kemence működött a településen. 1626-ban 62 adózója lakta. 1751-ben 118 volt a háztartások száma. 1787-ben 124 házában 792 lakos élt. 1790-ben lakói fellázadtak az úrbéri terhek ellen.

Vályi András szerint „ZSERE. Zirani. Magyar falu Nyitra Várm. földes Ura a’ Nyitrai Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Nyitrához 1 1/2 mértföldnyire; földgye, réttye középszerű, szőleje tsekély, erdeje van, meszet is égetnek, piatza közel.[2]

1828-ban 112 háza és 781 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, mészégetéssel foglalkoztak. A község mezőgazdasági jellegét később is megőrizte.

Fényes Elek szerint „Zsére, Nyitra vm. magyar falu, Ghymeshez 1/2 órányira: 790 kath. lak., kat. paroch. templommal. Földei középszerüek; Szőlőhegye, erdeje van. F. u. a nyitrai püspök. Ut. p. Nyitra.[3]

Nyitra vármegye monográfiája szerint „Zsére, a Zsibricza-hegy alatt fekvő község, 898 nagyrészt magyar és kevés (60) tót lakossal, a kik r. katholikusok. Postája Ghymes, táviró- és vasúti állomása Nyitra. Kath. temploma 1734-ben épült. Kegyura a nyitrai püspök. Történeti feljegyzések szerint Marcus Aurelius idejében a római „legio fulminatrix” a Zsibricza hegyen körülsánczolta magát és hosszabb ideig védekezett a markomannok ellen. Földesura a XII. században a zobori apátság volt, később pedig a nyitrai püspök, kinek itt ma is nagyobb birtoka van.[4]

A trianoni békeszerződésig területe Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott